Átírhatjuk kissé a mondást: a türelem immár nem csak rózsát, szarvasgombát is terem. A kitartás meghozta a gyümölcsét, a keszthelyi Georgikon Kar mintaültetvényén kisebb gyermekfej nagyságú gomba termőtestre bukkantak.
A szarvasgomba termesztéssel kapcsolatos kísérlet évtizedes múltra tekint vissza, a Pannon Egyetem Növénytudományi és Biotechnológiai tanszékének irányításával még 2000-ben több növényfajra, így mogyoróbokor, illetve molyhos tölgy gyökerére oltottak spórákat.
– Az évek során vett minták bizonyítékot szolgáltattak, hogy a nyári szarvasgomba megtelepedett a gyökereken, vagyis szinte teljes bizonysággal remélhettük, hogy találunk majd termőtesteket – fogalmazott dr. Szeglet Péter egyetemi docens, hozzáfűzve: a kevésbé sikerült gyökérvégeken 60, a legjobbakon 85-90 százalékban telepedett meg a szarvasgomba. Tudni kell, a termőtestek több év után alakulnak ki, önálló életet kezdve elválnak a gyökértől, majd spórákat érlelve saját tenyészetet indítanak. Természetesen így történt ez Keszthelyen is, ám a szakirodalomban foglaltakkal ellentétben kicsit többet kellett várni a sikerre.
– Minden évben vártuk, hogy termőtestet találjunk végre – folytatta dr. Szeglet Péter. – Voltak égésfoltok, a keresőkutyák melyek helyben nincsenek, így meg kell szervezni az érkezésüket pedig rendszeresen átvizsgálták az ültetvényt, de eredménytelenül. Bevallhatom, kissé alábbhagyott a lelkesedésünk, de fel nem adtuk. Úgynevezett orchidea kísérletet indítottunk, a virág magvait az égésfoltokra helyeztük el, várva, hogy a mikorrhiza kapcsolatok fejlődjenek. A dolgok szépen alakultak, néhány hónapja, amikor szedtük fel az orchideamag-kereteket, a kollégám egy szelet szarvasgombát is kifordított a földből. Ez volt az első, igaz, kisméretű, s nem teljesen érett példány. De nagy volt az öröm, a boldogság, talán mondanom sem kell, teljes mértékben visszatért a lelkesedés. Kutyákkal azon nyomban átfésültük az egész ültetvényt, de nyári szarvasgombát nem találtunk, csupán értéktelenebb egyéb fajokat. Alig két hete azonban igazi csoda történt. Újra végignéztük a mogyoróbokrok tövét, s rábukkantunk a kisebb gyermekfejnyi, 26 dekagrammos példányra. Körülbelül tíz percig tartott, míg kiügyeskedtük a földből, hogy ne sérüljön. Amíg ezzel foglalatoskodtunk, s csak arra figyeltünk, hogy épségben előássuk, a kutya talált még egyet, kisebbet, s eljátszotta, tönkretette. Persze az örömünket ez sem tudta csorbítani.
Az öröm mellett azonban az is hatalmas eredmény, hogy immár teljes körűen tudják használni a szarvasgomba referencia ültetvényt. Hasonló területet nem csak Keszthelyen, hanem a Veszprémi Erdőgazdaság támogatásával Szentgál és Gyulafirátót mellett is működtetnek. Kíváncsiak arra is, hogy természetes körülmények között, erdőben miként lehet szaporítani, kinevelni a szarvasgombát. Akad olyan rész is, melyet körülkerítettek, a vaddisznók ugyanis az utolsó szemig felkutatnák és felfalnák a gombákat.
– A gyulafirátóti területen országosan is kimagasló a spórák megtelepedése a gyökereken. Jó lenne folytatni ott is a munkát. Keszthelyen már bebizonyosodott, hogy életképes az ültetvény. Immár kételyek nélkül dolgozhatunk. Várhatóan folyamatos lesz a termés, amit sikerként könyvelünk el, annak ellenére is, hogy az országban több helyen is – például Hőgyészen – már működnek mesterségesen termelő szarvasgomba ültetvények. A keszthelyi rész a tudományos-kísérleti munkát szolgálja. A kisebb méretű terméseket feldolgozzuk, azokból újabb, oltáshoz használatos spórát készítünk. A nagyobbak reprezentációs célokat szolgálnak, éppen úgy, mint a most talált példány – mondta befejezésül dr. Szeglet Péter.
A nyári szarvasgomba világpiaci, tőzsdei ára jelenleg meglehetősen nyomott, húszezer forint körül mozog, a feketéé elérheti a 200 ezer forintot is. A legdrágább kétségtelenül az isztriai fehér szarvasgomba, melyért akár utóbbi kétszeresét is elkérhetik. Azért is, mert ennek csak néhány titkos lelőhelye van a világon.
Szerző: Sámel József – Zalai Hírlap
