Akár 30-40 százalékkal is növekedhet a következő öt évben a magyar gombatermelés. A korábbi visszaesés megállt.
Régen nem került a piacra új laskagombafajta – most viszont hármat is bemutatott a szaporítóanyag-gyártással és nemesítéssel is foglalkozó Sylvan. – Csiperkéből létezik egy „szuperfajta”, amely messze a legjobb tulajdonságokkal bír – magyarázta a Szabad Földnek Erdei Balázs, a Sylvan képviselője. – Laskagombából van egy meglehetősen régi, magyar nemesítésű fajta, a HK–35-ös, ami szinte egyeduralkodó, de azért vannak gyenge pontjai. Kellenének új fajták, mert a szűk fajtaválaszték kiszolgáltatott a betegségeknek, illetve azért is, mert a különböző piacok elvárásai eltérőek. A kollégáim harminc-negyven fajtát hoznak létre évente, ami üzemi tesztelésre alkalmas, hat-hét került ezekből termesztésre az utóbbi években, de valami probléma mindegyikkel volt. Most három fajtát dobunk piacra, amelyek lefednek egy egész évet, de hogy beválnak-e, az majd csak később derül ki.
Kevés olyan kertészeti termék van Magyarországon, ami az év minden szakában jelen van a nyugat-európai piacokon, de a gomba ezek közé tartozik. – A rendszerváltás után kifejezetten csiperkedömpinget lehetett tapasztalni, amely egészen 2000-ig tartott – tudtuk meg Nagy Lászlótól, a FruitVeb zöldség-gyümölcs szakmai szervezet gomba tagozatának vezetőjétől. A csiperkegomba pincés termesztésének megvolt a hagyománya, a termelés felfutásának kedvezett a növekvő munkanélküliség is. A csúcson 36 ezer tonna csiperkét állítottak elő Magyarországon, mindezt javarészt elavult technológiával, így a konkurencia – elsősorban a lengyelek – 2000 után fokozatosan visszaszorította a magyar termelőket. A folyamat 2010-ben, úgy tűnik, megállt, legalábbis a termelés nem csökkent tovább – ma 22 ezer tonna csiperkét állítanak elő Magyarországon. Ez részben az elmúlt évek szerény fejlesztéseinek is köszönhető, de erősíti a magyarok pozícióját a lengyel és a kínai versenytársak visszaesése is.
A kevésbé ismert laskagombának is hagyománya van Magyarországon, a komposzt előállításának a technológiáját itt dolgozták ki, igaz, a rendszerváltás előtt eladták Olaszországba, onnan kellett később visszavásárolni. Kicsit drágább – a kilónként másfél eurós csiperkével szemben 2-2,2 euróért árulják – és jóval ritkább termék. A rendszerváltás körül ennek a gombának is volt egy nagy felfutása, amelyet korrekció követett. Ma 2500 tonna magyar laska kerül a boltokba évente. Specialitása ennek a fajtának, illetve a sorban harmadik shitake gombának, hogy egyes években a nagy tömegben piacra kerülő erdei gombák is belezavarhatnak a piacukba.
– Amennyiben a konkurenciával sikerül boldogulni, a gombaágazat szép jövő elé néz – véli Nagy László. – Az egészséges élet előtérbe kerülésével a gombafogyasztás Európában is növekszik, és ehhez a növekvő tendenciához látszanak felzárkózni a magyarok is. Január tizenötödike óta a kertészetek fejlesztésére kiírt EU-pályázatokon sok gombatermesztő nyert, így remélhető, hogy sikerül ledolgozni valamit a technológiai hátrányokból, a termelés pedig akár 30-40%-kal is növekedhet a következő öt évben.
Gombászsirámok. Rendszeresen felmerülnek azok a félelmek, amelyek a magyar gombatermesztést féltik a konkurenciától. Az adatok azt mutatják, hogy az a piaci koncentráció, ami például korábban Lengyelországban lezajlott, Magyarországon is lassan bekövetkezik. A mára versenyképtelennek bizonyult hagyományos pincés termesztést felváltja a modern holland termesztéstechnológia, a gombatermesztés kevesebb kézben koncentrálódik, miközben egyre több árut állít elő.
Forrás: Szabad Föld
