Réges-régen el kellett volna kezdődnie Debrecenben a gombaszezonnak, de gyakorlatilag most semmi sem kedvez ahhoz, hogy tömegesen teremjenek ezek az ízletes csemegék. A csekély kínálat miatt az áruk is nagyon magas.
Gyümölcsökből és zöldségekből óriási a választék a debreceni nagypiacon, vadon termő gombát azonban csak elvétve találni. – Tavasszal az étkezési fajták közül még megjelent a cseh kucsmagomba, de az is csak nagyon kis számban. Már akkor lehetett tudni, hogy valami baj van, mivel a csapadék elegendő volt – sorolta a Dehir.hu érdeklődésére Tolnai István gombaszakértő. Az ebesi őstermelő felidézte: kitavaszodás után visszatért a tél, s ez megzavarta a természetet. Aztán májusban már a csapadék is kevés volt, ugyanakkor a fák és a velük szimbiózisban élő – gyökérkapcsolt – gombák sem jutottak oldott tápanyaghoz.
A szakember szerint mindemellett valószínűleg az erős UV-sugárzás is káros hatással van a fák táplálkozására, a fotoszintézisre és azáltal a gombahozamra. A kemény talaj nehezíti a gombák kibújását, s nem tudnak kinőni olyan nagy számban, mint például 15 éve. A csiperke megjelenése is elszigetelt területekre korlátozódik, az óriáspöfeteg pedig beszorul az erdőszélekre, az erdősávokba, mivel már nem tud megjelenni a korábbi élőhelyein, a réteken. Sajnos szerepet játszanak a gyűjtők hiányos ismeretei is: feldúlják az avart, környezetre veszélyes anyagokkal szemetelnek. A szedés viszont inkább serkenti a gombák növekedését – véli Tolnai István, hangsúlyozva: nem lenne semmi probléma, ha mindenki tisztelettel fordulna a természet felé.
Arra még nem jöttek rá a kutatók, hogy az erdei lomb miért nem korhadt el tavaszra. Most is szinte maradéktalanul megtalálható a tavaly lehullott levélzet az erdőkben, s emiatt nincs elegendő táplálék, amit a gomba lebonthatna. A hegyekben is van olyan hely, ahol három hete szinte egyfolytában esik az eső, mégsincs gomba. Csak az erősen savanyú talajokon van némi gomba, például rókagomba (ami egyébként igen ízletes). Következésképp a hajdú-bihari gombászoknak sokfelé és messze kell elutazniuk a termésért; Tolnai István a Bükkbe, a Zemplénbe, Sopronba és Erdélybe is megy.
A termésnek csak egy részét árulja nyersen, a többit aszalva kínálja, s otthon a családjuk is sokat fogyaszt. Az egyik legegészségesebb ennivalónak tartják a gombákat, már csak azért is, mert a környezetszennyezéstől is jobban védve vannak. Ő eleve nem is szed le útszéli gombát, s csak olyat árul, amit ő is megenne. A termesztettel szemben az íz- és aromaanyagok gazdagsága szól a vadon termő gombák javára, annak ellenére, hogy sokkal drágábbak. A hagyományosan elkészített, tejfölös-paprikás-nokedlis rókagomba is annyira finom, hogy az ember nem bírja abbahagyni az evését – mosolygott az ebesi őstermelő.
A termesztett gombák mellett napjainkban – kilónként 3-4 ezer forintért – leginkább sárga rókagomba, nagy őzlábgomba, árvégű fülőke és szegfűgomba kapható a vásárcsarnokban, de a szerencsések nyári vargányát is kifoghatnak. Tolnai István szerint a vadon termő gombák valószínűleg bepótolják majd az elmaradást, s remélhetőleg az őszi szezon már bőségesebb lesz. Jóllehet, ahhoz sok csapadék is kell, hiszen most a telepek visszahúzódtak a mélyebb rétegekbe. A természetjáróknak mindezeken túl arra is nagyon kell figyelniük, hogy már megjelent a gyilkos galóca is!
Forrás: dehir.hu
