Új doktori címek a magyar gombatermesztésben

A napokban újabb tagokkal bővült a magyar gombatermesztéshez kapcsolódó tudományos szakmai kör, miután sikeresen, summa cum laude védte meg PhD doktori munkáját és nyerte el a doktori címet a Budapesti Corvinus Egyetemen Geösel András és Szarvas József.

Mindkét téma témavezetője a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Zöldség és Gombatermesztési Tanszék docense, Dr. habil. Győrfi Júlia volt. A témák megfelelően kidolgozottak és tudományosan kiemelkedőek voltak, így a bírálók és a doktori bizottság alkalmasnak találta arra, hogy nyilvános védésen értékelje. A védések kiválóan sikerültek, mindkét jelölt elnyerte a doktori fokozatot.

Geösel András kutatása az Agaricus blazei (Murrill) termesztési lehetőségei és komplex összehasonlító vizsgálata volt.

Az Agaricus blazei-t világszerte elsősorban kiemelkedő gyógyhatásai miatt ismerik. Étkezési értékét is sokra tartják, de frissen való fogyasztása még nem terjedt el. En­nek oka, hogy egy viszonylag új, termesztett fajról van szó, s az újdonságoktól, főleg egy új gombafajtól az emberek idegenkednek és drága is. Európában, még többnyire kísérleti jelleggel termesztik. Az elmúlt évtizedekben a kutatók főként gyógyító tulaj­donságaival foglalkoztak, a beltartalmi értékek analízisétől kezdve egészen a klini­kai kísérletekig bezáróan. Termesztéstechnológiájának kidolgozása alig két évtizedre nyúlik vissza. Termesztési lehetőségeiről ma már sok adat áll rendelkezésre, de még sok a megválaszolatlan kérdés. A termőtest külleme hasonlít a kétspórás csiperkegombához, azzal a különbség­gel, hogy vastagabb és hosszabb a tönkje, továbbá a csiperkénél jóval erőteljesebb illata van, amely a mandulához hasonló, íze kellemes. A kalap alapszíne fehér, de csokoládé-bronzbarna pikkelykék sűrűn borítják, amelyek a kalap széle felé még sűrűbben jelennek meg.

Szarvas József a doktori munkájának az ördögszekér laskagomba kutatását választotta. Doktori disszertációjának címe: Törzs-összehasonlító vizsgálatok és gyakorlati fejlesztések az ördögszekér laskagomba [Pleurotus eryngii (DC.:Fr.) Quél.] termesztésében.

A Pleurotus eryngii a laskagombafélék családjába (Pleurotaceae) tartozó bazídiumos gomba, Magyarországon és Európa nagy részében, a kontinentális éghajlaton szabad­ban is terem, de napjainkban egyre kevesebb példányt lehet gyűjteni. Más Pleurotus-fajokkal ellentétben, az ördögszekér gomba nem faanyagokon él, hanem a talajban található szerves anyagokon, amelyek között már bomlásnak indult faanyagok is le­hetnek. Természetes előfordulási helyén elsősorban a mezei iringó vagy más néven ördögszekér (Eryngium campestre) gyomnövény elpusztult karógyökerén terem, hét­köznapi magyar neve is innen ered. A szabadból elsősorban októbertől-decemberig gyűjthető, ritkábban tavasszal is előfordul. A Pleurotus eryngii kalapja közepes nagyságú, barnás-barnásvörös színű, kezdet­ben domború, majd ellaposodik, később tölcséressé válik. A tönk centrikusán vagy excentrikusan helyezkedik el. Lemezei fehérek, a szintén fehér színű tönkre mélyen lefutnak.

Egyes vélemények szerint a laskagombafajok közül az ördögszekér laskagomba a leg­ízletesebb, kitűnő íz- és zamatanyagai messze túlszárnyalják a többi laskagombafajét. Tápértéke más laskagombafajokhoz hasonló, több esszenciális aminosavat tartalmaz, jelentős az ásványianyag- és a különböző B-vitamin-tartalma. Klinikai vizsgálatok támasztják alá, hogy a laskagombafajok, így az ördögszekér laskagomba rendszeres fogyasztása is csökkenti a káros koleszterinszintet.

A két kutatónak ezúton gratulálunk a kimagasló szakmai munkához és a doktori cím elnyeréséhez!