Az emberiség régóta sokféleképpen hasznosítja a gombákat, Philip Ross képzőművész és megszállott mikológus azonban kétségkívül szokatlan irányba indult el alkalmazásuk terén. A gombák elkötelezett rajongója ugyanis évek óta azzal kísérletezik: hogyan lehet tartós és nagy terheléseket is elviselő építőanyagokat és tárgyakat készíteni az élőlények e csoportjának felhasználásával. A gombák talajszint alatt terjeszkedő fonalaiból álló szövedék, az úgynevezett micélium felhasználásával meglepően sokféle terméket sikerült előállítania, például rendkívül nagy teherbírású, ugyanakkor könnyű téglát.
A módszer, amellyel egyébként már a világ több pontján folynak kísérletek, napjainkban, a bio-építőanyagok reneszánszának idején különösen figyelemreméltónak tűnik, ugyanis Ross szerint ezzel az eljárással számos kőolaj-alapú terméket ki lehetne váltani. Jelenleg még zajlik a tesztelés és a szabadalmaztatás folyamata, de workshopokon és kiállításokon is találkozhatunk a mycotecture, azaz gombaépítészet képviselőivel, például a Real Art Ways galériában idén novembertől megnyíló Intimate Science kiállításon.
Az érdeklődők a művész már több, meglehetősen figyelemfelkeltő kiállításán megszemlélhették a sajátos „termékeket”; az egyik installáció például a Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba) fajból készült, annak elemeit pedig elemeit az alkotás fokozatos visszabontásával porrá őrölve, teaként kínálták a látogatóknak – sajátos értelmezését kínálva így a teaháznak.„Művészetem alapját életre szóló érdeklődésem jelenti a biológia iránt” – olvasható a korábban szakácsként és hospice-önkéntesként is dolgozó Ross honlapján. „Bár a középiskolában borzalmasan teljesítettem a reáltárgyakból és matematikából, az anyagokkal és eljárásokkal kapcsolatos érdeklődésem segített szert tenni a szükséges ismeretekre. Projektjeimet a kutatásra, kísérletezésre és hosszú távú tervezésre építem. A különböző munkákban a közös nevező, hogy csodálattal adózom az emberi lények, a technológia és élő környezetünk interakciói iránt.”
A gombafonalak a gomba föld alatt terjeszkedő részei, amelyek képesek sűrű szövedéke létrehozni. Ezt élelmiszerként nem lehet hasznosítani, azonban a mezőgazdasági melléktermékként keletkező anyagból préseléssel bármilyen tetszőleges forma előállítható. Az anyag az alkotó szerint rendkívül teherbíró, víz-, tűz- és korhadásálló, nem bocsát ki mérgező anyagokat – és ami még inkább figyelemreméltóvá teszi: hőszigetelő képessége jobb, mint az üveggyapoté. Préselés helyett sablonnal egyből a kívánt formára is „növeszthetőek” a gombafonalak.
A kaliforniai Monterey mellett, a Far West Funghi névre keresztelt biofarmon növesztették azt az 500 téglát, amelyek a Mycotecture Alpha nevű installáció alapanyagát adták. Az építőanyagot többféle gombafaj fonalhálózata alkotja; a fehéres színű anyag olyannyira keménynek bizonyult, hogy formára fűrészelése közben számos alkalommal cserélni kellett a fémpengéket. Az így gyártott téglákból egy boltív készült el. A téglákat egyébként lakkozni is lehet, amely védőréteget és fényes felszínt képez az anyagon.
Úgy tűnik, az elképzelésben az üzleti szféra is lát fantáziát. 2007-ben alakult meg az Ecovative nevű cég, két fiatal szakember, Eben Bayer és Gavin McIntyre kezdeményezésére a New York-i Green Islanden, de máris számos rangos elismerést begyűjtöttek, az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség), a National Science Foundation és az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium is felfigyelt tevékenységükre. Az építőanyag-gyártás folyamata során a mezőgazdasági hulladéknak számító pelyvát (rizs vagy éppen gyapot maghéját) használják táptalajnak; az anyagot először megfőzik, a gombák növekedését segítő tápanyagokkal javítják fel, majd elszórják a gombaspórákat. Ezután az anyagot a kívánt formába öntik, és sötét helyen egy-két hétig állni hagyják. Ezután kiszedik a formából, majd biológiailag semlegesítik a létrejött anyagot.
A cég első terméke a polisztirol alternatívájaként hasznosítható csomagolóanyag, az Ecocradle volt. Ha azt vesszük, hogy előbbi anyag újrahasznosítása komoly gondokba ütközik, és biológiailag egyáltalán nem lebomló, a komposztálható, mulcsként is felhasználható Ecocradle meglehetősen vonzó lehetőségnek tűnik. Ezt követte az építőipari felhasználásra szánt szigetelőanyag, a Greensulate. Jelenleg a termékkínálatban megtalálhatók a hang- és hőszigetelő anyagok és panelek mellett virágcserepek vagy éppen mécsestartók is. Kísérletek azonban azt mutatják, hogy a kellően sűrűre préselt fonalakból készült szerkezetek akár a fagerendákkal egyenértékű teherbíró képességgel is rendelkezhetnek. A cég honlapjának beszámolói szerint hasznosíthatók továbbá az autóiparban, ragasztóanyagként, és számos további új generációs anyag alapját képezhetik, így biztos, hogy e sajátos alapanyag alkalmazása előtt még nagy jövő áll.
Forrás és fotók: HG.HU
