| |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Shiitake termesztés otthon
A gomba Távol-Keleten (Kína, Japán, Fülöp-szigetek Taiwan, Nepal, stb.) honos fehérkorhasztó gomba. Kínában és Japánban 2000 éve ismert. Hazánkban a természetben nem fordul elő. Kínában „Shiang-gu", vagy „Hoang-mo" néven ismerik, japán neve a shiitake. Hazájában a leggyakoribb fafaj, melyen természetben megjelenik és termesztik is a „pasaniafa", vagy shiifa (Castanopsis cuspidata). A „take" japánul gombát jelent, eszerint a shiitake jelentése a „shiifa gombája". Hazánkban a shiitake egyik rokona, a Lentinus tigrinus él, melynek rágós, szívós álszövete miatt fogyasztása nem jellemző.
Világszerte elterjedt étkezési gomba és számos országban gyógyhatása miatt nagyra becsülik. Kalapja világos vagy sötétbarna, 5-12 cm átmérőjű, lemezei fehérek, esetleg halványsárgák. A kalap felülete pikkelyes vagy mélyen barázdált. A termõtest „húsa" tömör szerkezetű. A spórapora fehér, spórák mérete: 5,8 - 6,4µm x 2,8 - 3,3 µm. A shiitake azok közé az étkezési gombák közé tartozik, amelyek egészen különös zamattal rendelkeznek. Ez elsõsorban a guanozin-5 monofoszfáttól (Fehér, 1997), fokhagymára emlékeztetõ illata pedig a kéntartalmú lentionin nevű anyagtól származik. Egyre nagyobb arányú termesztésének és fogyasztásának oka részben abban keresendõ, hogy a nyugati országokban jelentősen változnak a táplálkozási szokások, illetve hozzájárul ehhez az is, hogy ez a gomba gyógyító hatású, melynek kulcsmolekulája a lentinan nevű szénhidrát. Magyarországon számos cég gyárt shiitake blokkot, beszerzése megoldható. Több hibrid fajta ismert jelenleg a piacon, a termesztés körülményeinek megfelelően érdemes fajtát választani. Az egyes típusok kiválaszthatók a gyártók fajtalistáiról ill. igény esetén a cégek szakemberei is javasolnak a különböző követelményeknek legjobban megfelelő fajtá(ka)t. Termesztési jellemzők A blokkok kihelyezése előtt ajánlatos a helyiség alapos fertőtlenítése (Incidur, formalin, stb.). Az értékesítésre kerülő blokkok teljesen átszőttek, a rajtuk kialakuló barna kéreg az utóérlelés alatt képződik és nagyobb ellenállóságot ad a különböző fertőzések és a kiszáradás ellen. Termőre fordítás A blokkok kihelyezésétől fogva biztosítani kell a 12-17 oC hőmérsékletet és 95-100%-os relatív páratartalmat a termőtestkezdemények kialakulásához. Ugyanakkor bizonyos mennyiségű friss levegőre is szükség van, hogy a CO2-koncentráció 1500 ppm alatt maradjon. A megfelelő minőségű és mennyiségű terméshez - a laskagombához hasonlóan - fényre van szükség. A szükséges megvilágítás: 100-500 lux, 8-12 óra/ nap. Termés fejlődése, szedés A termőtestek fejlődése alatt a hőmérséklet kis mértékben emelhető 16-20 oC -ra, a páratartalom pedig csökkenthető 75-85%-ra. A CO2-koncentráció továbbra is maradjon 1500 ppm alatt. A kívánt megvilágítás: 100-500 lux, 8-12 óra/ nap. Ha a körülmények kedvezőek, a termőtestek a kihelyezéstől számított 7-10 nap alatt szedésérettek. A termőtestek tárolhatósága javítható, ha szedés előtti napon a páratartalom valamivel kisebb az addigi értéknél. Az első hullám után a blokkoknak 7-10 napos regenerálódási időre van szükségük. Ezalatt az idő alatt a helyiség hőmérsékletét 20-23 °C-ra kell emelni, hogy a blokkok kissé kiszáradhassanak. Az újabb hullám kialakulása hideg vízbe történő áztatással indukálható. Célszerű a vízbe kevés gombaölőszert rakni (pl. Fundazol 10g/100 l) a penészedés megakadályozására. Az áztatás időtartama 24-48 óra között legyen. A fontos az, hogy a szubsztrát minden rétege egyenletesen átnedvesedjen. Az áztatás után a blokkokat ismét ki kell helyezni 15-20 °C-os helyiségbe és a termőre fordításhoz leírt egyéb paraméterek betartása szükséges. A "pihenés" után a 2. hullám kb. 7-15 nap után szedhető. A második és az azt követő hullámok ciklusai nagyjából megegyeznek, tehát minden hullámot pihenőidőszak követ, majd újból beáztatásos "hidegsokk". Intenzív termesztésben általában csak az első 2-3 hullámot várják meg, ugyanis ez adja a termés legnagyobb részét. |
|
|||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||