A nedves mólé betegséget a csiperkegomba termesztésből ismerjük. A fertőzést a Mycogone perniciosa nevű parazita gomba okozza. Szinte nincs olyan gombatermesztő, aki ne találkozott volna ezzel a jellegzetes parazita gombával. Ez egy gyakori betegség, de ha időben felismerik a tüneteket, többnyire nem okoz nagy kárt a gombatermesztésben.
Fő tünetei
A nedves mólé parazita gomba torz termőtesteket hoz létre, nagyon duzzadt tönkkel és kalapokkal. Ezek alig fejlődnek, ha egyáltalán fejlődnek, és végül elrohadnak. A puffadt gombákat kezdetben fehér, bársonyos penészréteg borítja. Később krémszínűvé, majd szürkévé, barnává válik. A torz képződmények felszínén – különösen magas páratartalom mellett – barnás színű nedves cseppek jelennek meg. Későbbi stádiumban a termőtest felpuhul és jellegzetes, kellemetlen szagot áraszt.
Ha nem túl nagy a páratartalom, akkor a cseppek nem feltétlenül fordulnak elő. Ilyenkor csak a gombák torzulása utal a fertőzésre. Ebben a száraz állapotban könnyen összekeverhető a száraz móléval. Ezt azonban egy másik kórokozó, a Verticillium, újabb nevén Lecanicillium fungicola nevű gomba okozza. A fő különbség az, hogy a nedves mólé fertőzés esetén a gomba termőtestén sűrű, bársonyos és fehér micélium jelenik meg. Továbbá a Mycogone a gomba belső részének rothadását okozza.
Ha érett gombákat érint a fertőzés, akkor gyakran csak tönk alján látszanak tünetek. A kalapon csak a lemezek egy részén láthatók a betegség nyomai. Többnyire minél később fertőződik meg a termőtest, annál enyhébbek a tünetek.
A fertőzéstől számítva átlagosan 10-14 nap telik el a torz puffancsok megjelenéséig. A fertőzés első tünete a takaróföld felszínén megjelenő sűrű, fehér, majd később barna penészfolt. Ilyenkor a takaróföldben lévő micélium már fertőzött. Ez a parazita nagyon agresszív, ha már az első hullámban megjelenik, akkor jelentősen veszélyeztetheti a termést. Az első hullámban szedett gomba minden darabja fertőzött lesz, a második-, harmadik hullám elmarad.
A fertőzés forrásai
A Mycogone parazita gomba kétféle spórát termel. A fő problémát a klamidospóra jelenti. Ez egy ellenálló spóra, ami az üzem területén a padlón, falakon, a takaróföld és komposzthulladékokon sokáig fertőzőképes marad.
A nedves mólé fertőzést leggyakrabban a fertőzött takaróföld indítja el. A komposzt fertőzöttsége nem jellemző. Egy már fertőzött gombakultúra könnyen beszennyezheti az új telepítést. Terjedhet a gombaszúnyogokkal, vagy a szennyezett légárammal. A Mycogone spórái túlélhetnek az helyiségek, eszközök, falak, polcok, ládák felületén, a dolgozók ruháján, kezén. Az öntözővíz fröccsenésével is könnyen eljuthatnak a spórák a szennyezett padlóról a gombakultúra felszínére.
A fertőzés terjedését fokozhatja a magas relatív páratartalom, a szellőzés hiánya és a szedési időszakban a 18 °C feletti hőmérséklet.
Hogyan védekezzünk?
A leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Minden munkanapot úgy kell megszervezni, hogy a legfiatalabb kultúrával kapcsolatos teendőkkel kell kezdeni. Csak után lehet a későbbi, második-harmadik hullámban lévő gombákkal dolgozni.
A védekezés másik legfontosabb eszköze a kórokozó elsődleges forrásainak megszüntetése. Ügyelni kell a nagyfokú higiéniára, a dolgozók kezének, a szerszámok tisztaságára, az üzemen belüli mozgásra és a legyek távoltartására. A takaróföldet mindig jól elkülönítetten kell tárolni, nem találkozhat a már letermett komposzttal.
Ahol kialakult a fertőzés, ott a fertőzött termőtesteket munkavégzés (pl. szedés, öntözés) előtt egy zacskóba gumikesztyűvel le kell szedni. A helyét a takaróföldön 2-3 cm vastagon sóval kell beborítani és egy műanyag pohárral, vagy dobozzal a foltot le kell takarni. A poharat érdemes mélyen belenyomni a takaróföldbe, megakadályozandó a terjedést.
Minden helyiséget a termelési ciklus végeztével, a kitermelés után alaposan fertőtleníteni kell. Csak ezután kerülhet a gombatermesztő házba új, friss gombakomposzt.
Vegyszeres védekezésre nincs lehetőség, mivel nincs engedélyezett szer.
Forrás:
Agriculture and Horticulture Development Board (AHDB) – Knowledge library
American Mushroom Institute – Integrated Pest Management Handbook
Diego Cunha Zied, Arturo Pardo-Giménez (2017): Edible and Medicinal Mushrooms. John Wiley & Sons Ltd, Chichester
Győrfi, J. (szerk) (2012): Gombabiológia, gombatermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Chang, S-T., Miles, P.G. (2004): Mushrooms Cultivation, Nutritional Value, Effect, and Environmental Impact. CRC Press
