Mint ismeretes, a csiperkegomba termesztés esetében a komposzt takarására szolgáló takaróföld bányászott tőzeget tartalmaz. A drezdai Fraunhofer IKTS anyagkutatással foglalkozó intézet 2024-ben fejezi be projektjét, aminek a célja, hogy bebizonyítsa, lehetséges a csiperketermesztés tőzeg felhasználása nélkül. A jó minőségű tőzegmentes takaróföld előállítása hatalmas előrelépést jelente a fenntartható gombatermesztés kidolgozásában.
Folyamatosan növekvő tőzegigény
Évről évre növekszik a világ gombatermesztése, különösen a legnagyobb mennyiségben termelt csiperkegomba mennyisége. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gombatermesztő ágazatnak egyre nagyobb mennyiségben van szüksége tőzegre és a tőzegmentes megoldásokra.
Európában a tőzeggyártó telepek teljes területe mintegy 120 ezer hektár, amelynek körülbelül a feléről mezőgazdasági termesztőközegek készítéséhez termelik ki. Ennek csak egy kis részét teszi ki a gombatermesztés. A fennmaradó területről energetikai célra hasznosítják a tőzeget. Németország és Kanada adja a növénytermesztési célú tőzegkitermelés több mint felét. További fontos tőzegtermelő országok a balti államok, Finnország, Írország és Svédország, de Chile és Argentína is.
A tőzeg kialakulása egy nagyon lassú folyamat. A növényi hulladékokból, rostokból erősen savas, oxigénmentes és alacsony tápanyagtartalmú, vizes közegben jön létre a tőzeg. Ha ideálisak a körülmények, akkor is csak évi 1-2 mm-es réteg jön létre a lápokban. Főleg emiatt a hosszú életciklus miatt ismerték fel a kutatók, hogy a tőzegterületek ilyen mértékű lecsapolása nem fenntartható.
A tőzegterületek a környezetvédelem szempontjából kiemelten fontos területek. Nagyon hatékonyan képesek a levegő szén-dioxid tartalmát megkötni és tárolni: a világ CO2 kibocsátásának közel negyedét ezek a lápok kötik meg. Egyes kutatók szerint a tőzegterületek lecsapolása évente annyi szén-dioxidot szabadít fel, amennyit a globális légi közlekedés termel. A lápok továbbá számos ritka, védett faj élőhelyei, de árvízvédelmi jelentőségük is van, hatalmas mennyiségű csapadékot képesek megkötni. Több ország évek óta korlátozza a tőzegkitermelést, de például az Egyesült Királyság 2024-től betiltja a kiskereskedelmi tőzegértékesítést.
Nem kérdés, hogy globális jelentősége van az olyan tőzegmentes kertészeti innovációknak, amelyek megoldást jelenthetnek erre a környezetvédelmi problémára.
Németország már döntést hozott
A német kormány a klímavédelmi programjában kikötötte, hogy a gombatermesztést is magában foglaló kertészeti ágazatnak 2030-ra tőzegmentessé kell válnia. Ez komoly kihívások elé állítja a teljes mezőgazdaságot, és ezzel együtt a gombatermesztőket is. Ennek az az oka, hogy nagy hozamú tőzeg alternatívák egyelőre alig állnak rendelkezésre. A kókuszrost, a zöld komposzt, a papírhulladék vagy a már használt tőzegtartalmú termékek, például a takaróföld újrafelhasználása még nem hozta meg a gombatermesztőknek a kívánt sikert.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha sikerül is nagy tömegben tőzeghelyettesítő anyagokat találni, annak olcsónak, helyben elérhetőnek kellene lennie.
A MykoDeck projekt
A MykoDeck projektben az IKTS csapata az Institut für Holztechnologie Dresden gGmbH (IHD) kutatóival és a LAV Technische Dienste GmbH & Co. KG komposzt szakembereivel dolgozik együtt. A cél a tőzegmentes takaróföld kidolgozása. A 3 éves kutatási programban különböző, potenciális tőzeghelyettesítő anyagok használhatóságát vizsgálják. A megfelelő tulajdonságú anyagokból keverékeket hoznak létre, ezekhez gyártási, feldolgozási technológiákat dolgoznak ki. Végezetül pedig a tőzegmentes takaróföld keverékeket valós körülmények között tesztelik gombafarmokon. A projekt során kiemelt szempont, hogy a felhasznált alapanyagok helyben termelődjenek, így a körforgásos folyamatoknak köszönhetően a tápanyag helyben hasznosul. Az erőforrások hatékonyabban hasznosulnak és a szén-dioxid kibocsátás is csökken.
A kísérletekben számtalan összetevő megjelenik alapanyagként: pl. különböző zöldhulladékok, keményfa forgács, szalma, kókuszrost, rizsszalma, kukoricaszár, újrahasznosított takaróföld. Az alapanyagok ezután átalakításon mennek át, pl. különböző méretre aprítás, homogenizálás, részleges lebontás, komposztálás és hőkezelés. A termesztési kísérletekben várhatóan 5 német gombafarm vesz részt.
A termesztési kísérleteket ökológiai és gazdasági elemzések követik. Ez az analízis fog arra a kérdésre választ adni, hogy a tőzegmentes takaróföldet lehetséges-e gazdaságosan használni a gombatermesztésben. Vizsgálni kell a gyártási költségeket, a célcsoportot, a logisztikai költségeket és a minőségbiztosítással kapcsolat kérdéseket. Ha sikerül nagy hozamú tőzeg alternatívákat kidolgozniuk a gombatermesztésre, akkor már gondolkodnak a technológiák átadásán a teljes növénytermesztési szektorba.
További információk az Fraunhofer IKTS oldalán.
