Magyarországon jelenleg kb. 120-130 ezer tonna letermett csiperkegomba komposzt keletkezik évente. Ennek csak egy kis részét használják fel házikertekben, különböző zöldségkultúrákban, illetve szőlő- és gyümölcstelepítéseknél, míg egy jelentős mennyiség illegális lerakóhelyekre kerül. A gombaipari hulladék így, legyen az bármennyire is értékes, környezetszennyező tényező is egyben. Leginkább azért, mert a gombatermesztő házak többségéből fóliazsákokkal együtt kerül kitermelésre, ami évente mintegy 150-200 tonna szennyezett polietilén zsákot jelent. A gombakomposzt termesztés utáni alkalmazását nehezíti az a tény is, hogy az EU törvényhozói hulladéknak minősítették a kimerült gombakomposztot, de ennek oka valószínűleg inkább az, hogy a törvényt alkotók nem megfelelően készítették elő a döntést, nem történtek alapos vizsgálatok. Az tény, hogy vannak olyan gombabetegségek, amelyek ellen konyhasóval védekeznek. De ez a módszer visszaszorulóban van, amióta a polcos gombatermesztési rendszer terjedőben van, több farm forró gőzzel főzi ki a helyiségeit és a komposztot is, mielőtt azt ürítené. Nem utolsó sorban az intenzív technológia miatt sokszor elegendő két hullámot szedni a termésből, így a ciklus úgy lerövidült, hogy a legtöbb betegségnek nincs ideje kifejlődni.
Hasznosítási lehetőségek
A letermett csiperkekomposzt felhasználása (hasznosítása) az elmúlt években került újra előtérbe. Hasznosítását tekintve lényeges eltérések vannak a különböző országok között. Hollandiában és Németországban a letermett komposzt elhelyezése nagy gondot jelentett és jelent napjainkban is Spanyolországban 1995-ben 16 komposztüzem alapított egy újra feldolgozó üzemet, szövetkezeti formában. A komposztüzemek saját költségükön szállítják el a termesztőktől a letermett komposztot az üzembe. Az összes komposzt 90-95%-át dolgozzák fel. A telephelyen lemérik a beérkező letermett anyagot, a fóliazsákokból kiborítják és halomba rakják, majd érlelik, s végül kertészeti földként hozzák forgalomba. A minél jobb minőségű kertészeti föld előállítása miatt az üzem különböző egyetemekkel és kutatóintézetekkel működik együtt.
Külföldi példák
Láthatunk a világban más biztató és érdekes alternatívákat is. Kínában a letermett komposztot földigiliszták és rovarok „termelésére” használják, hogy az így előállított fehérjét később halak és csirkék etetésére fordítsák. Japánban a letermett komposztból készített kivonattal emelték az uborka és sárgadinnye hormontermelését. A legmagasabb hozzáadott érték szempontjából legígéretesebb eredmények Kínából és Indiából származnak, ahol a letermett és huzamosabb ideig komposztált csiperkekomposztot tőzeg helyettesítésére próbálták ki, biztató eredményekkel. Indiában – mivel a kontinensnyi országban nincsenek tőzeglelőhelyek – a letermett komposztot néhány évig érlelik, fertőtlenítik, majd a csiperketermesztésben takaróanyagként hasznosítják újra.
Az Amerikai Egyesült Államokban a letermett komposzt („spent mushroom substrate”, röviden SMS) hasznosítását már évtizedek óta kutatják. A főleg a Penn State egyetem által elért eredményeket 25 oldalas, színes prospektusokban mutatják be, a termesztők számára komplett hasznosítási táblázatokkal. Külön honlap segíti a többcélú hasznosítást, ahol a termesztett növénykultúrára lebontva érhetőek el a segédletek. Ezek mellett rövid, színes szóróanyagokban hívják fel a figyelmet a letermett komposzt alkalmazásának lehetőségére. Az amerikai eredmények a termésmennyiség növekedéséről számoltak be kukorica, brokkoli és paradicsom esetében. Figyelemreméltó eredmények születtek gyeptelepítésekor is. A szerzők a letermett komposzt előnyeként a következetesen homogén anyagszerkezetet, magas víz és tápanyagkötő tulajdonságot emelik ki. A letermett komposzt a keletkezés helyének megfelelően gyommagvakat egyáltalán nem tartalmaz, szemben az állati trágyákkal. Nehézfémtartalma rendkívül alacsony, így a fogyasztók számára ilyen jellegű kockázatot nem jelent. Figyelemre méltó módszere a hasznosításnak az a módszer, amit a gyepszőnyeg termelők alkalmaznak. A gombakomposzttal „ágyazzák” ki a fűmag ültetvényt, így amikor értékesítésre készítik elő, könnyebben elválik a földtől, kevesebb sérülést okozva a gyep gyökérzetében. A módszer elterjedt Kanadában és az USA-ban.
A holland gombaipar a komposzt elégetését tűzte ki célul. Megépítettek egy olyan gombatermesztő farmot, ahol a letermett komposztot erre a célra kifejlesztett kazánban égetik el. A módszerről viszonylag kevés objektív adat került publikálásra. A rendszer előszárítja a komposztot, tehát a beindításhoz gázra van szükség. A hőközpont később önfenntartó, állítólag többlet energiát tudnak előállítani úgy, hogy az egy kisebb gombaüzem energiaigényét fedezni tudja. Sajnos tényszerűen le kell szögeznünk, hogy az üzem megépítése óta több ilyen rendszer nem épült, valószínűleg a beruházás igen költséges volta miatt.
Hazai eredmények
Magyarországon a nagyobb gombaüzemekből hőerőművekbe viszik a letermett komposztot és ott égetik el. A hőerőművek az égés lassítására használják a letermett komposztot, mert nedvességtartalma nagy. Ez a szakmai indoka az értékes anyag értelmetlen elégetésének. Az igazi ok persze sokkal anyagiasabb. A hőerőművek a kötelező megújuló energiaforrások együttégetési kötelezettségeinek tesznek eleget ezzel, hiszen a gombakomposzt folyamatosan elérhető és támogatást kapnak ezért az Unióból.
A letermett gombakomposzt energetikai hasznosításával kapcsolatban lényegesen környezethatékonyabb fejlesztéseket a Pilze-Nagy Kft. hajtott végre. A vállalkozás. biogáz üzemét kimerült laskagomba szubsztrátum hasznosítása érdekében építették meg és működtetik Kecskeméten. Az üzem a letermett laskablokkokat baromfitrágyával keverve fermentálják és metán termelésre használja, amelyet elégetve elektromos áramot tudnak előállítani. Az áram a gombatermesztő üzemeket látja el energiával, a fermentlevet pedig a szántóföldi területek talajerő utánpótlására használják, ahol a gombaüzem szalmaszükségletének egy részét állítják elő.
A Pilze-Nagy Kft. erőfeszítései a szalma szubsztrátum újrahasznosítására és a zárt szén körforgás megteremtésére példaértékű. A laskagomba termesztési alapanyag, azaz a letermett laskagomba blokkok újra hasznosítása során egy technológiai lépés még beépíthető, nevezetesen az, hogy mivel a szubsztrátum szerkezete, összetétele sokkal egyszerűbb, mint a csiperke komposzt, egyes jószágok (birkák, kecskék) etetésére és kiegészítő takarmányozására is fel lehet használni, ügyelve a magas fehérje tartalom okozta problémákra. Hazánkban folytak kutatások, a gombamicéliummal előkezelt lignocellulóz rendszerek, szalma, kukoricaszár állati takarmánnyá alakításával kapcsolatban, de az ún. mikotakarmányok elterjedését megakadályozta az, hogy a módszer nem tudott versenyhelyzetbe kerülni az intenzív szemes és pellet takarmányokkal szemben.
Fejlesztési lehetőségek, kutatási alternatívák
A hazai tőzegbányáink kimerülőben vannak, illetve a természetvédelmi és vízvédelmi törvények értelmében védjük is azokat- nagyon helyesen -, hiszen ezek a tőzegrétegek fontos szerepet játszanak természetes vizeink tisztulásában. Ebből eredően a hazai gombaipar tőzeg importra szorul, ami a termesztési költségeket emeli, hátrányosan befolyásolva ezzel az ágazat versenyképességét. Sürgető feladata tehát a kertészeti ágazatnak, hogy alternatív, tőzeget helyettesíteni képes termékeket állítsanak elő, amelynek kiváló nyersanyaga a letermett gombakomposzt.
Voltak már próbálkozások arra, hogy tőzeget helyettesíteni képes terméket állítsunk elő a letermett gombakomposztból. Ezek a kísérletek azonban csak addig folytak, amíg az erre elnyert K+F támogatás ki nem merült. Részeredmények tehát vannak, ezek elegendő alapot biztosítanak arra, hogy a kísérletek újra tudjanak indulni. Ágazati összefogás nélkül azonban nem lehet hatékonyan fejleszteni, a nyersanyagot ugyanis elegendő egy központi helyen feldolgozni, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre az alapanyag. A hazai gombaipar szereplői sajnos ezen a területen sem folytatnak egyeztetéseket, a problémát tehát ágazaton kívüli szereplők tudják csak megoldani.
Talajjavítás, szervesanyag-utánpótlás
Termőtalajaink szerves anyag tartalma, s ezzel összefüggésben a termékenysége az elmúlt 15 év óta folyamatosan romlik. Az egyik oldalon tehát országos viszonylatban jelentős szerves trágya hiány van, míg a másik oldalon a rendelkezésünkre álló nagy tömegű letermett gombakomposztot. Amit környezetszennyező melléktermékként tartunk nyilván, s e szerint is kezeljük. Kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a letermett csiperkekomposzt hazánkban 30, illetve 60 t/ha dózisban kijuttatva önmagában nem biztosított megfelelő tápanyag-ellátást a fejes káposzta termesztésében. Vizsgálatok szerint a 60 t/ha adag hatására a termésmennyiség kissé csökkent is a trágyázás nélküli kezeléshez viszonyítva. Ennek oka lehet a gombakomposzt magas sótartalma. Megállapították, hogy a több évig komposztált gombakomposzt nem biztosított elegendő nitrogént a növények fejlődéséhez. Elfogadva azt a tényt, hogy a gombakomposzt egy értékes talajjavító anyag, ha megnöveljük bizonyos tápelemek mennyiségét, akkor ennek pozitív hatásai nem csak a talaj szerkezetének a javulásában, hanem a termesztett növény termésmennyiségében is meg fognak mutatkozni.
Mindezen felsorolt alkalmazási lehetőségek rávilágítanak a letermett gombakomposzt értékeire, amelyet ma jelenleg hazánkban nem aknázunk ki kellőképpen. Pár adat a kimerült gombakomposzttal kapcsolatban:
A letermett csiperkegomba komposzt vizsgálati eredményei – Győrfi J.,Maszlavér P., F.-Póczik E.(2004):
| Vizsgált elemek | 100% letermett komposzt (szárazanyag %) |
| NH4-N: | 0,035 |
| Össz N: | 2,89 |
| K: | 2,21 |
| Ca: | 4,84 |
| Mg: | 0,74 |
| Fe: | 0,17 |
| Na: | 0,19 |
| Al: | 0,25 |
| Szárazanyag-tartalom: | 67,70 |
| Sótartalom: | 14,00 |
| pH: | 6,57 |
Termesztési kísérlet
Az említett hazai kutatásnak része volt egy összetett termesztési kísérlet is, amikor is a letermett gombakomposztot különböző arányban keverték termőföldhöz, illetve alkalmazták zöldség hajtatásban. Az uborka növények a 25%, illetve 50% letermett komposztot tartalmazó közegekben mind termésmennyiségben, mind pedig a termés minőségét illetően felülmúlták a kontroll közeget. Az eredmények alapján elmondható, hogy a letermett komposzt alkalmazható kertészeti termesztésben. Kisebb mennyiségben, illetve fele-fele arányban keverve a kontroll közeghez lényegesen jobb minőségű és mennyiségű termést kaphatunk, mint a szokásos kertészeti tőzeg keverékekben. Ha kizárólag letermett komposztban kívánunk termeszteni, akkor számolni kell azzal, hogy a termés minősége lényegesen jobb lesz, mint más termesztő közegekben, de a termés mennyisége várhatóan alacsonyabb lesz..
Végkövetkeztetésünk az, hogy a leginkább célravezető újrahasznosítási mód a letermett gombakomposzt továbbkomposztálása és gazdagítása mikro- és makroelemekkel. Az így előállítható komposzt értékes eszköze lehet a hazai termőföldek tápanyag utánpótlásának és a talajszerkezet javításának, de érdemes virágföldet és kertészeti hajtató talajkeveréket is gyártani belőle üzemi és hobbi felhasználásra egyaránt.
Szerző: Dr. Hajdú Csaba
