A gombalegyek jelentős mértékben csökkentik a gombatermesztő farmok higiéniáját és jövedelmezőségét. Olyan betegségek terjedhetnek át a fertőzött helyiségekből a frissen betelepített helyiségekbe, mint például a száraz mólé. A sciarid (Lycoriella fajok) lárvájának kártétele közvetlen terméskiesést és minőségromlást okoz. A takaróföld átlagos fertőzöttségénél, amely mindössze 8 lárva/kg-ot jelent, a termésmennyiség 0,5 %-kal csökken a micélium és a fejlődő tűfejek és a termőtestek károsításával (Fletcher & Gaze 2007). A lárvák berágják magukat a kalap és tönk részeibe, így a termés eladhatatlanná válik.
A bolti gombatermékek csomagolásában megjelenő rovarok vevőreklamációt és termékvisszaküldést eredményeznek. A még jelenleg engedélyezett vegyszeres rovarirtók használata szintén jelentős termésveszteséget okozhatnak a gombaállományra gyakorolt mérgező hatásuk miatt. A Dimilin (diflubenzuron) egyszeri alkalmazása 4%-kal csökkentheti a termésmennyiséget és ezen védekezés költsége az állomány értékének 0,5 %-át teszi ki.
Kezdeti kísérletek
Ralph az 1980-as évek elején az észak-londoni Lee Valley Kísérleti Állomáson kezdte gombatermesztéssel kapcsolatos kutatásait. A fertőtlenített majd gombacsírával átszőtt ládás gombakomposzt a sciaridok és a phoridok (Megaselia fajok) számára igen kedvező életkörülményeket biztosítottak.
A narancs és fehér színű cecidek (Heteropeza és Mycophila fajok) szintén gyakori és nemkívánatos látogatói a gombatermesztő berendezéseknek. A kísérleti állományoknál 5 – 8 terméshullám során zajlott a szedés, ami tovább súlyosbította a kártételeket. Mire az 1980-as évek végére Ralphot áthelyezték egy még régebbi kutatóintézeti egységbe (Littlehampton, GCRI), addigra már majdnem az összes gombatermesztésben ismert kár- és kórokozóval végzett kísérleteket.
A dél-angliai partvidékre jellemző enyhe telek és a gombatermesztésre alkalmatlan termesztőhelyiségek miatt, a gomba állományoknál gyakorlatilag folyamatos volt a rovar invázió. A komposzthoz rendszeresen organofoszfát tartalmú rovarirtó granulátumot (Diazinon) használtak, de annak hatékonysága évről-évre csökkent. Jól záródó ajtókkal felszerelt új kísérleti kutatóintézeti egységeket létesítettek Közép-Angliában (Wellesbourne, HRI), ahol gyakoriak voltak a hideg telek. Három terméshullám során végezték a kísérleteket, amennyiben a kártevők korábban megjelentek, a helyiségeket a termesztési ciklus befejezése előtt kifőzték. Ez azt jelentette, hogy mire Andreja csatlakozott a kutatási csoporthoz 1994-ben, a phoridok és cecidek okozta kártételeket nagy részben felszámolták. Azonban a helyben történt komposztgyártásnak köszönhetően a gombatermesztő telepen a sciaridok által okozott kártételek továbbra is gyakoriak voltak, és a kutatók szabadon végezték kísérleteiket az állományokon. 2011-ben a kutatásban résztvevő entomológusok nyugdíjazásával a gombatermesztő kutatási egységek felszámolásra kerültek, megszüntetve az állandósult gombaszúnyog populációkat is.
w
Az átszőtt komposztot gyártó komposzttelepek és a gombatermesztő farmok egymástól távoli elhelyezkedése is segített a phoridok és cecidek elleni védekezésben. Azonban a sciaridok továbbra is veszélyt jelentenek azokban a gombatermesztő üzemekben, ahol a helyiségeket nem tudják kifőzni, különösen a nyári és őszi időszakokban.
Biológiai védekezés fonálférgekkel
Az Egyesült Királyságban az 1980-as években végzett kutatások rámutattak, hogy a entomopatogén nematódák (Steinernema feltiae), más néven rovarokat károsító fonálférgek felhasználhatóak a gombalegyek elleni védekezésben. A fonálférgek a gombalegyek lárvájában szaporodnak és számuk a termesztési ciklus alatt folyamatosan növekszik. A gombafarmokon az 1990-es években kezdődött a fonálférgek gombaszúnyogok elleni védekezésben való felhasználása. Abban az időben a termesztők II-es fázisú komposztot használtak, és legalább 4 terméshullám során szedték a gombákat. A fonálférgekkel történő kezelést a komposzt átszövése után két vagy három héttel alkalmazták, így ekkor már a gombaszúnyog lárvák növekvő stádiumban voltak, így a fonálmérgek számára megfelelő körülményeket és táplálékforrást biztosítottak.
III-as fázisú komposzt használatakor a fonálféreg kezelést a friss takarórétegen végzik, amiben nincsenek gombaszúnyoglárvák. A gombaszúnyogok elleni fonálféreg kezelés III-as fázisú komposzton kevésbé kiszámítható, mint a II-es fázisú komposzt esetében. Ha a fonálféreg kezelés kitolódik a tűfejképződésig, magasabb a veszélye annak, hogy a gombaszúnyogok elleni korai védekezés meghiúsul. A gyártók véleménye szerint ez nem akkora probléma, mert a jó minőségű fonálférgek hosszú ideig életképesek maradnak gombaszúnyoglárvák nélkül is. Ennek a kutatásnak a célja a fenti állítás igazolása. Ez a tanulmány azt is bemutatja, hogy egy fonálféreg készítmény (Nemasys M) mennyire hatásos gombaszúnyog fertőzés esetén a III-as fázisú komposzt takarásánál alkalmazva.
A Nemasys M termék jellemzői és alkalmazása
A Nemasys M terméket a BASF cég gyártja nagyméretű fermentáló tartályokban a Littlehampton-i üzemükben.
A terméket ezekhez a tesztekhez állították elő és használat előtt 10 napig 2-4°C között tárolták. A termesztő ládákon történő használat során, az elvárt mennyiségű fonálféreg szám eléréséhez az alkalmazás előtt közvetlenül, az előírás szerinti adagban és megfelelő mennyiségű víz felhasználásával történt a bekeverés. A csomagoláson lévő termékleírás szerint kétszeri alkalmazással – a takaráskor (0. Nap) majd megismételve 3 nappal később – 1 millió/m2 fonálféreg kerül kijuttatásra. A fonálférgeket 2 liter/m2 mennyiségű öntözővízzel juttatták a termesztő felületre. A kontroll ládák öntözése ugyanilyen mennyiségű, fonálférget nem tartalmazó vízzel történt. A mikroszkopikus vizsgálatok a termékcsomagoláson feltüntetett életképes fonálféregszámot igazolták.
Gombaszúnyog elleni védekezési kísérlet egy gombatermesztő helyiségben
A kísérletet júliusban és augusztusban végezték egy olyan gombatermesztő farmon, ahol a termesztő helyiségekben magas volt a természetes gombaszúnyog populáció.
A műanyag termesztőládákat 9 kg III-as fázisú komposzttal töltötték meg, melyek barna csiperkegombával voltak átszőve, és 4,5 cm vastag takarást kapott tőzeg és cukorgyári mésziszap keverékéből álló takarófölddel, melyhez további 2,3 kg/m2 átszőtt komposztot is kevertek (CAC-ing). Hat fonálféreggel kezelt és hat kezeletlen tálca került előkészítésre a kísérlethez. A tálcákat tetszőlegesen helyezték el egy polcon egy olyan termesztőhelyiségben, amelyben a komposztot ugyanakkor takarták, mint a kísérleti komposztot.
Amikor hat nap után a visszahűtést megkezdték, a ládák egy magas sciarid populációval rendelkező, második terméshullámában tartó helyiségbe kerültek, hogy a vizsgált ládák gombaszúnyog fertőzöttsége biztosan bekövetkezzen. Három terméshullámban történt főleg nagy, kinyílt kalapú gombák szedése. Az egyedszámlálás sárga ragacslapok segítségével történt a kifejlett sciarid egyedek megjelenése után három majd hét nappal, majd az azt követő további 3 héten keresztül heti egyszeri alkalommal.
A Nemasys M hatékonysága a gombaszúnyogok elleni védekezésben
A kísérletben vizsgált összes rovar sciaridként került beazonosításra. A mintákon a harmadik napon kifejlett egyedet nem találtak. A kezeletlen tálcákból a takarás után 2, 3, 4 és 5 hét után vett mintákból 16, 11, 17 és 10 ezer kifejlett egyed/m2 volt az egyedsűrűség a ragacslapokon. Ez a kialakult fertőzöttségi szint tipikusnak számít a hagyományos gombatermesztésben (Scheepmaker et al. 1995). A takarás utáni 0. és 3. napon történő Nemasys M kezelés eredményeit követve és a kezeletlen ládákkal összehasonlítva, a sciaridok száma jelentősen, az alábbi százalékokkal csökkent a második (69 %, az 1. terméshullám előtt), a harmadik (70 %, az 1. terméshullám után), a negyedik (90 %; a 2. terméshullám előtt) és az ötödik mintavételi időpontban (90 %; a 2. terméshullám után). A korai kétszeri Nemasys M kezelés átlagosan 80 %-os hatást ért el a gombaszúnyogok ellen a teljes öthetes termesztési időszak alatt.
Összefoglalás
A Nemasys M hatékonysága a fent leírt kísérlet alapján sikeresnek bizonyult a gombaszúnyogok elleni védekezésben a III-as fázisú komposzton történő termesztési technológiánál. A Nemasys M két alkalommal történő alkalmazásával, takaráskor majd három nap elteltével, nagyon jó hatékonyságú védelem (69-90 %) érhető el. Ez a hatékonysági szint hasonló ahhoz, amit korábban II-es fázisú átszőtt komposzton értek el takarás utáni fonálféreg kezeléssel. Ez a tanulmány egyértelműen igazolta, hogy a Nemasys M termékben található fonálférgek képesek túlélni a gazdaszervezet lárvák korlátozott jelenléte mellett, röviddel a takarás utáni kezelés során, és magas hatékonyságot elérni a termesztési időszak folyamán egyre növekvő kártevőjelenlét mellett.
Szerző: Ralph Noble & Andreja Dobrovin-Pennington; Microbiotech Ltd, Pershore, UK
A cikk a BASF engedélyével jelent meg.
