Az eletmod.hu készített interjút Győrfi Júliával, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék tanárával, aminek második részét most közöljük.
– Az ön véleménye szerint mi a hazai gombatermesztés jövőbeli alternatívája?
– Úgy vélem, a XXI. században egyre nagyobb igény van a gyógyhatású gombákra. Ezek között említeném meg a pecsétviaszgombát és az ördögszekér laskagombát, illetve azt a fajt, amellyel mi itt a Budapesti Corvinus Egyetemen kísérletezünk, az Agaricus blazeit.
Sajnos a laskagomba termesztése – többek között – a költségigényes sterilizálási eljárás miatt igen drága, aminek kiváltására keressük a megoldást. Az egyelőre magyar névvel nem rendelkező Agaricus blazei törzstenyészetei négy évvel ezelőtt érkeztek hozzánk az amerikai Pennsylvaniai Egyetemről. Ennek a gombának a kivonatával kezelték a néhai Ronald Reagan elnököt, ezért a média is sokat foglalkozott vele.
– Vélhetően nem a médiavisszhang miatt folynak a kísérletek. Mi a különleges ebben a gombában?
– Természetesen nem ez az oka. A gomba beltartalmának a vizsgálata alapján kijelenthető, hogy olyan vegyületcsoportokat tartalmaz, amelyek több rákos megbetegedéssel szemben is preventív jellegűek, de gyógyításra is használhatók. Ismérvei megelőzik az eddig első helyen számon tartott shiitake jellemzőit. A gond egyelőre az, hogy keveset terem, és ilyen módon az ára is borsos. Például az Egyesült Államokban kilója tizenkét dollár körül mozog, ami többszöröse a hagyományosnak tekintett csiperkegomba árának.
– A gyógyhatású gombák termesztésbe állítása lehet az egyik kitörési út?
– Igen, meggyőződésem szerint a már ismert fitoterápia mellett – belátható időn belül – rendszerbe lehet állítani a mikoterápiát is. El kell mondanom, hogy a távol-keleti országok erről soha sem feledkeztek el, és ilyen módon viszik be a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat a nálunk divatos szintetikus szerek helyett. Ezek kezdeti lépései már megjelentek a világ gombatermesztésében. Ma már ismertek azok a módszerek, amelyekkel például többletszelént vagy természetes eredetű D-vitamint juttatunk be a gomba segítségével a szervezetbe.
– Ön ez év áprilisában két előadást tartott az egyetemen, amelyekről egy ismert német szaklap, a Der Pilz (A Gomba) is tudósított. Összefoglalná röviden a mondanivalóját?
– A magyar nyelvű előadás címe a Perspektivikus gombafajok termesztési lehetőségei volt. Mondandóm lényege az volt, hogy a gombatermesztés olyan lehetőség az emberiség számára, amely révén elsősorban mezőgazdasági-, élelmiszeripari- és faipari melléktermékeken gazdaságosan termeszthetünk különböző gombafajokat. A témát a legnagyobb mennyiségben termesztett gombafajnak, a csiperkegombának az előállításával világítottam meg.
A gabonatermesztés során szemtermést és szalmát kapunk. A szemtermés adja egyrészt a mindennapi kenyerünket, de különböző állatok takarmányozására is szolgál, míg a szalmát az állattenyésztésben almozásra használjuk. Ám a termesztett gombák szaporítóanyaga, a csíra is gabonaszemen készül.
Az alomtrágyákból bonyolult lebontási folyamatok után jutunk el a csiperkegomba termesztő közegéhez, a komposzthoz, amelyről leszedjük a gombát és elfogyasztjuk, míg a megmaradt anyagot, az úgynevezett letermett komposztot nemcsak gyenge termőképességű talajok javítására használjuk, hanem kiegészítő szerves trágyaként beszántjuk a gabonafélék termőtalajába. Így visszajutunk a kiindulási ponthoz, a gabonatermesztéshez. A földön évente keletkezett óriási mennyiségű biomassza egy része a gombatermesztéssel kitűnően újrahasznosul. Nagyon leegyszerűsítve: egy csaknem tökéletes biokonverzió valósul meg.
Értéktelennek tekintett anyagokból értékes táplálék jön létre. Nem véletlen, hogy az élelemben szegény afrikai országokban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a segítségével program indult az eddig értéktelennek tartott mezőgazdasági melléktermékek gombatermesztésre való felhasználásáról.
– Ezt követően ön egy angol nyelvű előadást is tartott, ebbe is beleavatna bennünket?
– Ennek a címe A gomba mint funkcionális élelmiszer volt. A funkcionális élelmiszer kifejezés viszonylag új keletű, közel 20 éve kezdett bekerülni a világ köztudatába. A gombák beltartalmi értékei sok szempontból kitűnőek: energiatartalmuk alacsony, gyakorlatilag nem tartalmaznak zsírokat, cukrokat.
Fehérjetartalmuk jelentős, ezért is használják a fejlődő országokban fehérjeforrásként, így például Indiában. Kiemelkedik a kálium- és foszfortartalmuk, míg az egészségre káros nátriumot csekély mennyiségben tartalmazzák. Igen jelentős a különböző B-vitaminok jelenléte, és ami teljesen egyedivé teszi a gombafajokat a zöldségnövényekkel és a gyümölcsfélékkel szemben, az a D-vitamin-tartalmuk.
Napjainkban már funkcionális élelmiszernek számít a szelénnel dúsított csiperkegomba. Jelenleg is folyó egyik fő kutatási témánk a különböző gombafajok ultraibolya fénnyel való dúsításának megvalósítása. A programon a Budapesti Corvinus Egyetem három tanszéke és egy gombatermesztő cég, a Bio Fungi Kft. együtt dolgozik. Reményeink szerint a kísérletek zárásaként létrejön egy új funkcionális élelem, a természetes D-vitamint tartalmazó étkezési gomba.
Forrás: eletmod.hu
