2015. november 10-én sikeresen, „summa cum laude” minősítéssel védte meg doktori disszertációját Szabó Anna PhD hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén.
Doktori értekezésében az UV sugárzás hatását vizsgálta a termesztett csiperke- és laskagomba D-vitamin tartalmára, bioaktív anyagaira és érzékszervi jellemzőire. Anna 2008-ban végzett a Corvinus Egyetemen kertészméökként, környezetvédelem szakirányon, majd 2009-től volt hallgatója az egyetem PhD doktori iskolájának állami ösztöndíjasként. A kutatási és oktatási munka iránti elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a doktori munka mellett 2011-ben a Társadalomtudományi Karon méöktanár diplomát is szerzett. 2014-től a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék tanársegédjeként vesz részt az egyetemi oktatómunkában. A D-vitamin kutatáson túl más projektekben is részt vett, többek között a tanszéken folyó munkákban: a Pleurotus eryngii, az Agaricus blazei és a Ganoderma lucidum termesztéstechnológiájának kidolgozásában aktív szerepet vállalt.
Doktori értekezésében részletesen elemezte a rendelkezésre álló nemzetközi tudományos eredményeket, és bemutatta az UV-B és UV-C preharvest (termesztés közben) besugárzás hatását a csiperkegomba és a laskagomba fajtákra. Vizsgálta a mesterséges kezelés hatását a gombákban termelődő D-vitamin és a D-vitamin előanyagának, az ergoszterolnak és az antioxidánsok és polifenolok mennyiségére. Szakértői és laikus fogyasztói érzékszervi vizsgálatokat is végzett a kezelt gombákkal, felállítva ezzel egy fogyasztói követelményrendszert az így létrehozott magas hozzáadott értékű funkcionális élelmiszerekre. Kísérleti eredményei alapján UV fénnyel történő kezeléssel a gombákban jelentősen növelhető a természetesen jelenlévő D-vitamin tartalom, 100g gombában akár az ajánlott napi beviteli érték háromszorosáig. A technológia további finomításával olyan piacképes termék állítható elő, ami természetes formában tartalmaz az emberi szervezet számára jól hasznosítható D-vitamint és a fogyasztói igényeknek maradéktalanul megfelel. A termék kifejlesztése jelenleg is folyamatban van, a piaci megjelenésnek csupán bürokratikus akadályai vannak. A termék sikeressége valószínűsíthető, hiszen a természetes módon, táplálkozás útján felvett vitaminokat a fogyasztók előtérbe helyezik a piacon jelenleg kapható mesterségesen előállított készítményekkel, vagy táplálék-kiegészítőkkel szemben.
Különösen fontos ez a kutatás azért, mert nemzetközi vizsgálatok sora bizonyította, hogy a D-vitamin hiány világszerte népbetegségnek számít, hiszen a természetes forrásból, táplálkozás útján csak kevés, vagy korlátozott mennyiségű D-vitaminhoz tudunk hozzájutni. Különösen érvényes ez a speciális étrendű (pl. vegetáriánus) lakosságra, akiknél nagyobb számban fordulnak elő a D-vitamin hiány tünetei, az ebből adódó helyenként súlyos megbetegedések, pl. az angolkór vagy a csontritkulás. A D-vitaminnak tehát az emberi szervezetben előforduló aktív formája egy szekoszteroid hormon, amely az emberi génállomány közel 6%-ára, azaz mintegy 2000 génre van hatással. Ennek az aktív formának az azonosítása óta eltelt több mint három évtizedben ezzel a többi vitamintól eltérő, valójában inkább hormon jellegű vegyülettel kapcsolatos orvostudományi kutatások és klinikai kísérletek eredményei bizonyították, hogy a D-vitaminnak az emberi szervezetben (és a Földön élő többi gerinces élőlény szervezetében) betöltött szerepe nem csupán a megfelelő kalcium és foszfor anyagcsere biztosításából és így a csontok egészséges metabolizációjának kialakításából áll, hanem ennél sokrétűbb és összetettebb. A vázrendszer mellett az agyi- és idegműködésre is hatással van, így alkalmazzák a sclerosis multiplex és az Alzheimer-kór megelőzésében, a skizofrénia, a depresszió és a dementia tüneteinek enyhítésében. Ezek alapján a D-vitamin rendszeres pótlása kiemelt fontosságú kellene hogy legyen, de sajnos nem kap akkora hangsúlyt a köztudatban, mint pl. más vitaminok, vagy nyomelemek. Csak bízni tudunk abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló kutatások segítenek abban, hogy az ilyen jelentős vitaminok, mint pl. a D-vitamin rendszeres fogyasztása bekerüljön a köztudatba és általánossá váljon.
Szabó Anna doktori értekezése letölthető a Budapesti Corvinus Egyetem honlapjáról.
