Kerecsenden évek óta tiltakoznak a község határában lévő gombaüzem által kibocsátott bűz ellen. Mostanra betelt a pohár.
Kerecsenden indulatoktól sem mentes légkörben zajlott csütörtökön este a közmeghallgatás. A zsúfolásig megtelt közösségi házban a lakosság főként arra várt választ, hogy a község határában működő gombaüzemben mit tettek az elmúlt évben annak érdekében, hogy megszűnjön az ott élőket évek óta gyötrő bűzhatás.
Először Rácz József, a gombaüzem vezetője tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondta, hogy 21 éve működnek az ominózus telephelyen, közel kétszáz környékbelinek munkát biztosítva. Utalt arra, hogy évek óta szeretnék megoldani a zárt rendszerű trágyakeverést, ami megszüntethetné a bűzt, ám ez a technológia közel másfél milliárd forintba kerülne, amire a jelenlegi válságos helyzetben csekély lehetősége van az egyébként is gazdasági gondokkal küszködő cégnek.
A kerecsendiek által már évek óta jól ismert „érvek” nem elégítették ki a fórum résztvevőit. Az egyik hozzászóló azt firtatta, mi az oka annak, hogy a tevékenységből származó iparűzési adóból a húsz év alatt egyetlen fillért sem kaptak a kerecsendiek, viszont a gombatermesztéssel járó összes kellemetlenséget (bűz, szállítással járó zaj, ingatlanok elértéktelenedése, életminőség romlása) nekik kell elviselniük.
A Demjéni úton élők arra panaszkodtak, hogy az arra közlekedő többtonnás kamionok miatt se éjjelük, se nappaluk. Házaik repedeznek, gondozott udvaraik pihenésre alkalmatlanok. Többen felvetették azt is, hogy nem az üzem megszüntetését szorgalmazzák, hiszen a munkahelyekre szükség lenne, hanem azt, hogy a trágyakeverőt helyezzék máshová, Kerecsendtől tisztes távolságra.
Egy, a községben élő táplálkozáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőbb szükség lenne egy olyan független szakértői vizsgálatra, amely arra adna választ, hogy milyen mérgező anyagokat tartalmaz a kibocsátott bűz. Véleménye szerint ugyanis a gombaüzem évek óta mérgezi a kerecsendieket.
Szorgalmazta, hogy a tisztiorvosi szolgálattól kérjenek az elmúlt évekre vonatkozó adatokat arról, hogy milyen arányban betegedtek meg a faluban rákban, tüdő- és asztmatikus betegségekben a környékbeli települések lakóihoz képest. Ha bebizonyosodik, hogy összefüggés van a megbetegedések és a gombaüzem működése között, valakinek felelnie kell a történtekért.
Ha nem lesz megoldás, bezárhat az üzem
Rácz József a hozzászólásokra válaszolva elmondta, hogy Nyugaton, ahol mezőgazdasággal foglalkoznak, ezerszer nagyobb a bűz, és ő ezt leginkább a „vidék illatának” nevezi. Kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni az iparűzési adó megosztásáról az önkormányzattal, keresi a megoldást a fórumon felvetett gondokra is. A mérgező anyagok kibocsátásával kapcsolatos észrevételt határozottan visszautasította, és jelezte, hajlandó megtéríteni bármilyen ezzel kapcsolatos vizsgálatot. Végül kijelentette: ha rövid időn belül (egy-két év) nem tudja beváltani a lakosságnak tett ígéreteit, megszünteti a gombaüzemet.
A kommunális szennyvíz is veszélyes a környezetre
Sári László, a község polgármestere azt is fölvetette, hogy a gombatermesztés során keletkező nagy mennyiségű kommunális szennyvizet évek óta sehogyan sem kezelik, azt egyenesen a környékbeli árkokba, élő vizekbe engedik, súlyos, egyelőre beláthatatlan környezeti károkat okozva. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha érdemben nem történik változás, akkor tavasszal újabb lakossági demonstrációra kerülhet sor.
Forrás: heol.hu
