Egy 20 kutatócsoportból álló kutatócsoport, köztük a Wageningen Egyetem nemesítőivel befejezték a csiperkegomba (Agaricus bisporus) géntérképezését. Ez az eredmény hatalmas előrelépést jelent a gombatermesztés fenntarthatósága és az egészségre gyakorolt hatás kutatása területén. A csiperkegomba teljes genomját a PNAS-ban publikálták október 8-án.
A kutatás során az 1980-ban a Wageningen egyetemen elsőként nemesített csiperke genomját használták. Ma is ezt a fajtát nemesítik és termesztik világszerte.
– A csiperkegomba genomjának feltérképezése felbecsülhetetlen előrelépés a nemesítőknek, akik különböző felhasználási célok érdekében terveznek új fajtákat nemesíteni – mondja Anton Sonnenberg, a Wageningen Egyetem kutatója.
A csiperkegomba termesztés költségeinek 40%-át a komposzt teszi ki. Annak érdekében, hogy a gombatermesztés hatékonyabb és hosszabb távon fenntartható legyen, nagyon fontos, hogy megismerjük hogyan használja fel a komposztot a gomba a termesztés során. A természetben, az avarban a lebontás más mikroorganizmusok segítéségével történik. A folyamat eredménye komplex anyagok képződnek, például huminsavak. A géntérkép megmutatja majd nekünk, hogyan történik a komplex anyagok lebontása és hozzásegít minket ahhoz, hogy megtudjuk milyen technológiai lépések kellenek a hatékonyabb gombatermesztéshez.
– Az új felfedezés segít megérteni azt is, hogy a parányi micélium fonalakból hogyan jönnek létre a tűfejek és hogyan alakulnak ki a termőtestek. A tökéletes tűfejképződés az egyik legfontosabb lépés a termesztés során és minden gombatermesztő álma ezt a technológiai lépést minél jobban megismerni, irányítani – teszi hozzá Sonnenberg.
Több éve ismert tudományos tény, hogy számos ázsiai eredetű gombafajnak jelentős gyógyhatása van. A csiperkegenom megismerése további lehetőségeket nyújt ezen a téren is. Lehetővé válik a csiperkegomba gyógyhatásának is a mélyebb megismerése és olyan fajták nemesítése, melyekben ezek a tulajdonságok jelentősebb mértékben jelen vannak.
