A közelmúltban tartotta meg a Korona Gombaipari Egyesülés a már hagyományos éves gomba-konferenciáját. Az Egri Korona Borházban megtartott rendezvényen ismételten fontos, hasznos és érdekes információk hangoztak el a gombatermesztés aktuális kérdéseiről.
A konferencia első napján Rácz József elnök köszöntőjét követően Dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztályának vezetője foglalta össze a magyar gombaipar legfontosabb tudnivalóit. Mint elmondta, a hazai gombatermesztés felfutóban van. A 2000-es évek közepére jellemző csökkenésből a hazai gombatermesztés ki tudott lábalni. A termelés fokozatos emelkedő tendenciát mutat. A 2017-es hazai csiperkegomba termelés kb. 30.000 tonna volt, a laskagomba termelés 2500-3000 tonnát tett ki. A hazai fogyasztás is nagyon lassan emelkedik, jelenleg kb. 1,5 kg/fő/év. Ez az alacsony fogyasztási adat komoly lehetőséget jelent a termelőknek, megfelelő promócióval a jövőben tovább növelhető. Az osztályvezető úr szót ejtett a tavalyi évben kiírt gombatermesztő farmok és komposztüzemek fejlesztésére kiírt pályázatokról is. Elmondása szerint több, mint 70 pályázat érkezett be, ebből 36 nyert, az ágazat ezzel mintegy 6 milliárd Ft értékű támogatást kapott.
Világpiaci kitekintés
Ezt követően Rácz József, a Korona Gombaipari Egyesülés elnöke röviden bemutatta a világ gombaiparának tendenciáit: a globális gombapiac évente 8%-kal bővül, Kína a termelés 46%-át, USA a 10-át, Lengyelország a 8%-át, Hollandia a 7%-át termeli meg. 2017-ben 40 milliárd dollár volt a világ gombaiparának forgalma, várhatóan 2020-ra ezt olyan 60 milliárd dollárra fog emelkedni. A legdinamikusabban az egzotikus gombák piaca növekszik. Különösen igaz ez a shiitake és az ördögszekér-laskagomba termesztésre.
A termesztés titkai
Jeroen Van Lier, a holland Total Mushroom Service szaktanácsadója több részből álló, nagyon hasznos előadásában bebizonyította a jelen lévő termelőknek, hogy a gombatermesztés nem csak abból áll, hogy a komposztot betelepítjük a termesztőházba, a neheze csak utána jön… Részletesen bemutatta a kezdeti legérzékenyebb lépéseket. A helyes takaróföld átszövetés, a tűfejképződés és a termőtest kinevelés módszere után a végén azt is megtudtuk, hogyan tudunk “szupergombát” termeszteni.
Fontos termesztési paraméterek
Gábris Péter, a Sylvan Hungária Zrt. képviselője előadásából megtudhattuk, hogy melyek azok a legfontosabb fizikai paraméterek amelyek meghatározzák a termesztést (abszolút és relatív páratartalom, harmatpont, nedvességhiány, stb. És előkerült az elmúlt években oly sokszor, de nem elégszer bemutatott Mollier-diagram. Ez nagyban segítheti a termelőket a gombatermesztés során az optimális légnedvesség beállításában. Aki nem szeretne belemélyülni nagyon a diagram elemzésébe, annak javasoljuk, hogy töltsön le a telefonjára egy Androidos, vagy Iphone-osalkalmazást. Péter második előadásában az oly sokszor kiemelt és fontos higiéniai szabályokról beszélt, melyek nélkül elképzelhetetlen a sikeres gombatermesztés.
Lengyel technológiai megoldások
Az első nap délutánján mutatkozott be a lengyel Mushroom Team, ami több kelet-lengyelországi céget foglal magába, ezek: az Atmo-Control, a Wojtek, az Elmex, a United Solution stb. Ezek a cégek egyaránt tudnak kulcsrakész, modern, holland típusú farmokat építeni a partnereiknek. Ezen túl számos eszközzel, géppel (polcok, szedőkocsik, mérőműszerek, automatizálás, légkezelők stb.) is ellátják a vásárlóikat. A Mushroom Teamet alkotó cégeknek több, mint 20 év tapasztalata van a gombafarmok építésében. Piotr Kayzer, a társaság képviselője előadásában bemutatta a referenciáikat, melyek között olyan jelentős lengyel termelők vannak, mint a Gluchowski Group, East Mushrooms (Krzysztof Szewczuk), Mirosław Jachimowicz, stb. A konferencia első napja borkóstolóval és vacsorával zárult.
Napjaink legnagyobb kihívásai
A második napon a Korona termesztéstechnológusa, Andriy Gladkyh osztott meg a napjaink legnagyobb problémájáról, a jól képzett szedőkről és a szedés minőségéről szakmai titkokat. Véleménye szerint a 2000-es évek végén kezdődött a munkerő probléma. Az elmúlt 2-3 évben pedig már Európa szerte komoly problémává vált a jó szedők megtalálása, kiképzése és megtartása. Sokkal több múlik a szedőkön, mint általában gondoljuk. Nyugaton egy jó szedő 10 euró körüli órabérrel havi 2000 euró körül keres. A régiónkban is jelentősen emelkednek a mezőgazdaságban az idénymunkások óradíjai. Többé nem beszélhetünk a gombaiparban olcsó kelet-európai munkaerőről. A szedés robotokkal történő automatizálása viszont még drága és kiforratlan technológia. A következő 10-15 évben nem várható az automatizálás tömeges elterjedése.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a cégek milliókat ölnek gépekbe, technológiai eszközökbe, a szedőik folyamatos és alapos képzésére viszont sajnálják a pénzt. Pedig egy jó és egy rossz szedő teljesítménye között akár 20% is lehet a különbség. A legfontosabb feladatoknak a következőket tartja. Fontos, hogy rendelkezzünk szedési tervvel, ami előre meghatározza hogy mikor, kivel milyen mennyiséget takarítunk be. A lehető legtöbb paramétert mérjük a szedőinkkel kapcsolatban, minél több az adat, annál jobban növelhető a hatékonyság. Ameddig csak lehet tartsuk a szedőket 1 helyiségen belül, szedessük a gombát több körben. A gyors szedő nem jó szedő, mert túl sokat szed és nem hagyja nőni a gombákat. És természetesen a legfontosabb, hogy a jól képzett szedőket – akiknek a teljes képzésére az előadó véleménye szerint minimum 1 év kell – minden áron meg kell tartani.
Egzotikus termesztés a Koronánál
A konferencia előadásait a Korona technológusa, Lénárt Gábor zárta, aki bemutatta a cégcsoportnál jelenleg is termesztett egzotikus gombafajokat, azok termesztéstechnológiáját. Véleménye szerint van lehetőség a gombaipar ilyen irányú hazai fejlesztésére és javasolja a termesztőknek, hogy próbálják ki ők is kis lépésekben e különleges gombák termesztését.
A rendezvényt farmlátogatással zártuk. A helyi TV Eger rövid beszámolója a rendezvényről:
