Novemberben, a Bio-Fungi Kft. által szervezett Gombaoktatási Konferencián Mutsy Árpád, a cég ügyvezetője előadásában részletesen bemutatta, melyek azok az okok, melyek szerinte szükségessé teszik a technológiai váltást a gombatermesztésben. Az ő roppant érdekes előadásából szemezgetünk a következőkben.
Napjainkra bebizonyosodott, hogy a széles körben elterjedt pincés, polcos-blokkos, stb. gombatermesztési technológiák már nem alkalmasak a versenyképes termelésre és aki nem alkalmazza a modern technológiákat, annak szembe kell néznie a piaci nehézségekkel. Nézzük, melyek azok az okok, melyek szükségszerűvé teszik az új technológiák alkalmazását a gombatermesztésben!
Az Európai Uniós csatlakozást követően rá kellett ébrednünk, hogy az integráció egészen más piaci környezetet teremt a gombaiparban is. A piaci verseny határai kitolódnak, a vámok eltörlésével más tagállamok gombaipari cégeinek termékei is megjelenhetnek a hazai polcokon, a verseny összeurópaivá válik, ebből kifolyólag a hazai termékek lokális piaca csökken.
Miközben az Európai Unió lakossága folyamatosan csökken, a világon a gombaipari vállalkozások száma emelkedő tendenciát mutat, a megterelt gomba mennyisége is folyamatosan növekszik. Mivel az újonnan megjelenő vállalkozások is értékesíteni akarják majd a termékeiket, várható, hogy az unión kívüli országokból is megérkezik az import áru az uniós és a magyar polcokra. Ezzel a globális változással kell tisztában lennünk és nem szabad figyelmen kívül hagyni európai versenytársainkat sem. Tekintsük át, milyen képet mutat most az európai gombatermesztés!
Európában négy állam gombaipara növekszik folyamatosan: Lengyelország, Ukrajna, Románia, Törökország. A feltörekvő országoknak köszönhetően számos tradicionális gombatermesztő ország, mint Írország, Spanyolország és a Benelux államok termesztése évek óta stagnál. Néhány európai állam gombatermesztői komolyabban megérezték a gombatermesztés szerkezetének átalakulását, ezért termelésük folyamatosan stagnál, vagy csökken: Olaszország, Magyarország, Svájc, Nagy-Britannia, de a legnagyobb visszaesést a gombatermesztés őshazája, Franciaország produkálta. Jelenleg Európában kb. 1 millió tonna gombát termesztenek, az egy főre jutó átlagos fogyasztás 1,5 kg. Foglaljuk össze, milyen eredményeket produkáltak az egyes államok az elmúlt évben!
Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg): Ahogy nem túl régen napvilágot látott, Hollandiában és a többi államban is a gombatermesztők száma és a termesztő terület mennyisége csökken. A Benelux államok mintegy 1 millió tonna III. fázisú gombakomposztot állít elő 5 komposztüzemben, mérnöki pontossággal működő gombafarmokon 250-280 ezer tonna gombát termesztenek, leginkább konzervipari célra. A gombaipar leggyengébb láncszeme a kereskedelem, bár a termelést maximálisan modellezni tudták és automatizálták, az értékesítés kiforratlan.
Franciaország az európai gombatermesztés legnagyobb vesztese, a termelésének mintegy felét veszítette el az elmúlt években. Ennek a legfőbb oka, hogy a technológiai váltás nem történt meg, a fejlesztések elmaradtak. Ma a francia gombaipar 110 ezer tonna gombát állít elő, de ez folyamatosan csökken, köszönhetően az elavult pincés, polcos, ládás termesztésnek. A legnagyobb európai gombakonzerv vállalat, a France Champignon-t éppen idén vásárolta fel a Bonduelle, ami új irányt adhat a konzervtermékek piacának is. Az értékesítéssel itt is problémák vannak, a kereskedelem rosszul és lassan reagál a piaci trendekre.
Nagy-Britanniában hatalmas hanyatlás után ma 45-50 ezer tonna gombát termelnek, ami mellett kb. 180 ezer tonna gombát importálnak, legfőképp Lengyelországból. Jelenleg az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb európai felvevőpiac. A nehézségek ellenére jelentős fejlesztésekről hallunk és a gomba marketing is jó irányba halad a szigetországban.
Írországban is hatalmas visszaesés történt az elmúlt években, míg 1995-ben 1000, 2010-ben már csak 250 gombatermesztő vállalkozás működött, a megtermelt gomba mennyisége 50-55 ezer tonna. A legnagyobb vállalat a Monaghan Mushrooms, akik kanadai terjeszkedéssel és folyamatos fejlesztésekkel tudtak talpon maradni, jelenleg az egyik legnagyobb európai cégcsoportot egyesítik. Írországban a hanyatlás legfőbb oka, hogy kicsi a III. fázisú komposzt mennyisége, a termesztő technológia egyedi, de a holland típushoz képest elavult, nem versenyképes. Az ágazatban rengeteg vendégmunkás, főleg lengyel, lett, litván dolgozik, ami számos újabb probléma okozója.
Az európai gombatermesztés legnagyobb nyertese az EU bővítése után egyértelműen Lengyelország. Időben és nagyon tudatosan kezdték meg a technológia átalakítását, holland típusú rendszerek, itt-ott ír jellegzetességgel jelentek meg tömegesen. 1990-ben mintegy 20 ezer kistermelő állított elő 80 ezer tonna gombát, ma kevesebb, mint 1500 termelő 260 ezer tonna olcsó, kiváló minőségű gomba előállítására képes. A 90-es években az előállított gomba túlnyomó része konzerv piacra került, alig volt III. fázisú komposzt, 2006-tól a megtermelt gomba 70%-a friss piacon kerül értékesítésre. A lengyel beruházások folytatódnak, a technológiai váltás nem állt le, jelenleg kb. 100 hőkezelő és kb. 100 ezer m2 termesztő felület van építés alatt…
De nézzük mi a teendőnk ahhoz, hogy a magyar gombaipar talpon maradjon ebben a folyamatosan változó környezetben! Nagyon fontos, hogy az egyre nagyobb versennyel csak hatékony, korszerű technológiával tudunk lépést tartani. A magyar gombaiparnak erős piaci szereplőkre van szüksége, az ágazat teljes vertikumában. Ehhez hatékony termesztő eszközökre és a szaktudás, a szakemberek ismereteinek megújítására van szükség. Ha a technológiai fejlesztések megvalósulnak, hazánk is képes lesz alacsony termelési költséggel, az élelmiszer-biztonsági igényeknek megfelelő kiváló minőségű gomba megtermelésére. A kitöréshez továbbá elengedhetetlen az, hogy legyenek olyan termékek, melyek nagyobb hozzáadott értékekkel bírnak, a fogyasztók számára exkluzív élvezetet, vagy egyedi, előnyös tulajdonságot hordoznak. Ennek tolmácsolására pedig – az angol mintához hasonlóan – a jövőben szükség van a magyar gomba, gombatermesztés egységes marketingjére is.
