gyapjas tintagomba coprinus comatus shaggy mane leukémia

Tintagomba fehérjével a leukémia ellen

Egy új kutatás szerint olyan fehérjemolekulákat találtak a gyapjas tintagombában, ami képes a leukémiás sejtek elpusztítására. A gyapjas tintagomba – tudományos nevén: Coprinus comatus – gyakori vad gombának számí­t Európában és Észak-Amerikában.

A gyapjas tintagomba éves termelése a világon 400.000 tonna és ez a gombafaj ismert már előttünk különböző gyógyhatásáról, mint például a daganatellenes, vírusellenes, illetve immunrendszert erősítő hatásáról. Egészen eddig viszonylag keveset tudtunk a gyógyhatásért felelős aktív összetevőiről – állítja Dr. Yousong Ding, a Floridai Egyetem Gyógyszerészeti Kémia professzora. Dr. Ding és kutatócsoportja kiderítette, hogy a gyapjas tintagombában megtalálható Y3 fehérje hogyan kötődik az LDNF glükánnak nevezett cukormolekulához, ami elsősorban parazitákban található meg, állatokban és emberben viszonylag ritka. Ez aktiválja azt a jelátviteli kaszkádot, ami a leukémiás T sejtek “öngyilkosságához” vezet.

A kutatók szerint a gyapjas tintagombában található Y3 fehérje jelentős glükánkötő hatással bír. Ez nagyon fontos, mert a glükán-kötő fehérjék (GBPs) megismerése segíthet megérteni, hogy az immunrendszer hogyan reagál különböző patogénekre. Ennek a folyamatnak a részletesebb megismerése új terápiás eljárások fejlesztését teszi lehetővé a jövőben. A kísérletek során a kutatók az Y3 fehérje és az LDNF glükán közötti interakciót vizsgálták modell leukémia sejteken. Az Y3 fehérje a leukémiás sejtek több, mint 90%-át elpusztították, így a módszer a kutatók szerint gyorsnak és hatékonynak mondható. Ez az eljárás jelentős hatással lehet a T-sejtes akut limfoid leukémia kezelésére. Ez a fajta vérrák különösen agresszív, és felelős az akut limfoid leukémiák 25% -áért. Dr. Ding szerint a gyapjas tintagomba és más gyógyhatású gombák a gyógyszerkutatás és -fejlesztés kiaknázatlan forrásai.

Távlati kutatási tervek

A következő lépés a kutatók számára az, hogy további ehető gombákban vizsgálják az egyéb glükán-kötő fehérjéket, és jobban megértsék az Y3 fehérje működését a leukémiás sejtekkel összefüggésben. Továbbá a tervek szerint egy éven belül megkezdődnek az állatkísérletek a gyapjas tintagomba Y3 fehérjéinek vizsgálatára. A teljes kutatás összefoglalója a Proceedings of the National Academy of Sciences kiadványban olvasható.

Forrás: Medical News Today